A cserépkályhafűtés egyedi a mai modern világban. Kissé divatjamúlt fűtésnek tűnik némely ember számára, pedig egy vaskályhával vagy egy gázkonvektorral szemben (az elektromos fűtésről nem is beszélve) még mindig felveszi a versenyt a hőtartó, illetve hő leadó képességét figyelembe véve, sőt ezen tulajdonságok tükrében gazdaságos működése első helyre sorolhatná.

A cikkemet az alábbi linken olvashatja tovább:

http://www.otthonokeskertek.hu/cikk/szakmai/a-cserepkalyhak-felujitasa-illetve-a-hagyomanyos-fa-es-vegyes-tuzelesrol-valo

Az a probléma ezzel az esettel, hogy ha a fölső ajtót zárjuk be, és csak a hamuajtó van nyitva, akkor elfordulhat olyan eset, hogy égés közben az összeroskadó fahasábok, a hamu, a parázs, eltömíti a rostély pálcái közti réseket és nem lesz elég levegő, oxigén az égéshez. Hiába van alul nyitva hagyva a hamuajtó, olyan mintha idő előtt rázártuk volna az ajtót (akár mind a kettőt) és ettől a kályha begázosodhat. Extrémebb, rosszabb esetben fel is robbanhat.

Ezért nagyon fontos, hogy a fölső tüzelőajtónak mindig résnyire nyitva kell lenni.

Ezért én például nem is építek hamuajtót a cserépkályhákra, csak tüzelőajtót. A tüzelőajtón keresztül adagoljuk neki a megfelelő oxigént az égéshez. Ez által biztosítjuk a huzatot a kályhában.

Ha csak a hamuajtót hagyjuk nyitva, akkor az előbb leírtak alapján még olyan is előfordulhat, hogy lehet, hogy a kályha még nem robbant fel, (mert a robbanáshoz szükség van a megfelelő feltételekre: éghető anyag, gáz, megfelelő oxigén mennyiség, szikra ami berobbantja a gázokat ) de 10 évben egyszer sikerül felrobbantanunk a cserépkályhánkat az által, hogy mi csak a hamuajtót hagytuk nyitva.

Vannak olyan problémák is, amikor a robbanás nem következik be, de egyszerűen azt érzi a tulajdonos, hogy hiába hagyja nyitva alul a hamuajtót, füstöl a kályha.

Ha kinyitja a tüzelőajtót, hogy tegyen még a tűzre, gomolygó, szivárgó füst fog előjönni a kályhából. Ilyenkor megijednek, és újra rázárják az ajtót.

Ezeket a problémákat is mind-mind ki lehet küszöbölni, ha csak a tüzelőajtón keresztül adjuk a levegőt az égéshez!

Ezért hangsúlyozom, hogy a tüzelőajtó mindig legyen nyitva addig, amíg éghető faanyag van a tűztérben. Amíg a tűztérben csak félig elégett fahasábot találunk, akkor meg kell piszkálni, hagy lobbanjon lángra és ha leégett parázsra, csak azután lehet az ajtót lezárni.

Inkább 5 perccel később zárjuk le az ajtót, mint 5 perccel előbb.

Kerüljük el a kályha begázosodását, robbanását!

Előnyei:
– nem kell hozzá kémény
– nem szennyezi a környezetet = környezetbarát
– nincs gond a tüzelő vásárlásával és tárolásával
– nem vagyunk kiszolgáltatva a közműveknek
– a kályha belseje nem fog kiégni, kormozódni

Hátrányai:
– a bekerülési költsége magasabb a napelemek miatt
– a tűz látványának és hangulatának hiánya

Fatárolós ülőpadka:

lehet szimmetrikus, vagy aszimmetrikus. Az ülőfelülete burkolható párkánycsempével vagy fával.

Párkányelemek:

új párkányelemek beépítésével egy tagoltabb formát adhatunk a cserépkályhának. Ezek a párkányelemek színben vagy árnyalatban eltérőek is lehetnek az eredeti csempéhez képest.

Üvegajtó:

széles méret és formaválasztékban kapható amely új élményt ad (a tűz látványa) a régi unalmas öntvényajtó után.

Mindkét esetben a belső kialakítás (tűztér, füstjáratok) és az anyaghasználat ugyanaz, mint egy új építésű cserépkályhánál.

Ez egyben garancia is a jó működésre és a kiváló fűtőteljesítményre.

Viszont a tüzelési szabályok betartása mellett, ha naponta egyszer felfűtjük a cserépkályhánkat tüzelőanyaggal (száraz fával) akkor a kályhánk folyamatosan melegen lesz tartva, és nem fog lehűlni. Így a cserépkályhánk ősszel kitágul, és tavaszig csak minimálisan fog mozogni, valamint így a szoba hőmérséklete is egyenletes szinten tartható.

GYAKORI HIBÁK

Miért fűt a kályhának csak az egyik oldala?

Új kályhánál akkor fűt csak az egyik oldal, hogyha rosszul van megépítve, tehát az már építési hiba. Régi cserépkályhánál lehet az a probléma, hogy annyira kiégett a belső füstjárat rendszer, hogy valahol átszakadt a füstjárat fala és a rövid úton elhúz a kémény felé.

Mi az oka a fugapotyogásnak?

A fugapotyogás természetes folyamat, idővel a hőtágulás miatt a fugák kiszélesednek, és a benne lévő fuga anyag meg tud repedni, és ki tud potyogni.

Megoldás: Újra kell fugázni. Hogyha olyan nagy a tágulás, hogy mindig kipotyog újra meg újra (nem bír ki egy fűtési szezont sem) akkor lehet, hogy szét van fűtve úgy a kályha, hogy a belső drótozás már nem tartja meg és már lötyög a csempe. Ebben az esetben előbb-utóbb a kályhára ráfér az átépítés. Sok esetben az ajtó körül és a tűztérhez közeli részen potyog a fuga, mert itt nagyobb a hőterhelés. Viszont lehet, hogy a cserépkályha többi részén meg sem mozdul még 20 év után sem. Minden azon múlik, hogy mennyire van túlterhelve a kályha.

Visszajön a füst

Fűtési szezon elején előfordulhat, hogy hideg a kémény – nem tudjuk a huzatot a kályha felől beindítani- légdugó keletkezik a füstjáratokban és amikor begyújtunk akkor huzathiány miatt a füst orrán-száján dől az ajtón és sokszor a fugákon is megtalálja a rést és ömlik a füst minden felé.

Megoldás: Fűtési szezon elején ezt figyelembe kell venni és mindig elő kell melegíteni a kéményt a kaminajtónál. Apró fát (gyújtóst) kell vágni, be kell fűteni a kaminajtónál a kémény aljába 15-20 percet is akár, és amikor átmelegedett a kémény akkor a cserépkályha ajtónál papírral ellenőrizni kell a huzatot. Ha a papírlapot beszippantja a huzat, akkor újra van huzat a kéménybe és lehet begyújtani. Érdemes ilyenkor apróbbra vágni a fát, hogy könnyebben égjen, mert sokszor a kályha járatai is hidegek és ilyenkor amúgy is nehezen égne a tűz.

Forduljon hozzám bizalommal felmerülő kérdéseivel:

Nézzük meg először a bontott cserépkályhát:

• az új kályhacsempénél sokkal olcsóbban lehet bontott csempéhez hozzájutni; viszont mivel már használták, ezért arra lehet számítani, hogy a csempe színe és mintázata már nem olyan, mint új korában.
• ha találunk egy nekünk tetsző bontott csempét, mielőtt megvásároljuk, érdemes egy szakemberrel megnézetni, hogy milyen a csempe állaga, anyagminősége. Fennáll ugyanis az a veszély, hogy a csempe anyagában már nem megfelelő szilárdságú, könnyen reped, törik, és ilyenkor már rizikó belőle kályhát építeni.
• ha egyben áll még a cserépkályha amit szeretnénk megvásárolni, fontos tudni, hogy a csempék állapota a bontás során derül majd ki. Ha van olyan csempe ami már nem használható már fel, sajnos nem tudjuk pótolni a hiányzó elemeket.
• a bontott csempékre nincsen garancia.

Új cserépkályha esetében:

• színben, formailag és esztétikailag a saját ízlésünkhöz tudjuk alakítani.
• a csempe árban a többszöröse a bontott csempe árához képest.
• ha csempe pótlás szükséges a későbbiekben, könnyen beszerezhető a szükséges darab.
• garancia van a csempére, és a kályha működésére egyaránt.

Így érdemes átgondolni, hogy melyik variáció éri meg jobban a számunkra:

a kompromisszumok nélküli hosszú távú minőség és garancia, vagy az olcsó fűtőalkalmatosság.

A robbanások nagy része főleg a fűtési szezon elején szokott bekövetkezni.

1. Nagyrészt a huzatgyengeségből fakadóan. Amikor kint még nincs elég hideg (kinti hőmérséklet 10-15 C fok között van) és párás, ködös, esős idő van, alapból gyenge a huzat a kéményben. Főleg a szezon előtti első begyújtásoknál ha nincs előmelegítve a kémény és nincs jó huzat, megpróbálnak a cserépkályha felől begyújtani. Ha nem jól gyújtanak be, begázosodhat a kályha és ez okozhat akár robbanást is. Ezért fontos, hogy jó huzata legyen a kéménynek, és ennek érdekében azt elő kell melegíteni a következőképpen:

A kémény kormolásán, tisztításán és ellenőrzésén kívül a kaminajtón keresztül történik a kályha előmelegítése. Apró fával tüzet gyújtunk, 15-20 percig égetjük a fát, és ezzel feltudjuk úgy melegíteni a kéményt, hogy beinduljon a huzat. Ha jó huzat van, akkor lesz ereje ahhoz, hogy a füstgázt keresztül húzza a cserépkályha füstjáratain. Ilyenkor persze megfelelő mennyiségű levegőt kell biztosítani, ki kell nyitni rendesen a tüzelőajtót (nem résnyire!)

2. Amikor égés során huzatot adunk a kályhának, (ajtónyitással) akkor ha nem megfelelő a nyílás az ajtón (akár a szellőzőnyílásnál, akár az ajtó nyitvatartásánál) abban az esetben kevés a beáramló hasznos oxigén, gyenge a huzat, és az elégtelen égésből fakadóan az el nem égett gázok berobbanhatnak.
3. Alapszabály: csak tiszta száraz fával szabad fűteni! Egyéb más oda nem illő anyagot nem szabad a cserépkályhába eltüzelni. Sokan csinálják azt, hogy spórolás végett bútorokat, bontott fákat próbálnak eltüzelni. A bontott fában (pl. bútorlapok, bontott parketta, utcai villanypózna, vasúti talpfa) ragasztó, festék, lakk, szurok és kátrány van azért, hogy ne korhadjanak. Ha ezeket elégetik, begázosodhat és felrobbanhat a kályha. Dióhéj, olajos magvak héja szintén plusz gázokat termel, amitől szintén felrobbanhat a kályha.
4. A legnagyobb probléma, amikor égés során be van zárva az ajtó. Amíg éghető faanyag van a tűztérben, addig az ajtót nem szabad lezárni. Ez a legfontosabb szabály! Inkább 5 perccel később legyen lezárva az ajtó, mint 5 perccel előbb. Amíg a tűz teljesen le nem égett parázsra, addig az ajtót nyitva kell hagyni. Sajnos sokan azt csinálják, hogy égés közben lezárják az ajtót, mondván, hogy „Ó már elég meleg a kályha”. Ilyenkor is be tud gázosodni a cserépkályha füstjárata, az elégtelen égés miatt. Ha egy következő ajtónyitásnál a szikrát fölkapja a parázsról a huzat, ezek az el nem égett gázok (szénmonoxid) be tud szintén robbanni.