Manapság a cserépkályha reneszánszát éli, egyre több megrendelés érkezik hagyományos cserépkályhák építésére szemben a kandalló építéssel.
A mai magas energiaárak miatt, sok embernek egyáltalán nem mindegy hogy egy adott fűtési szezon mennyibe kerül. Megrendelőink túlnyomó része a nagyon divatos kandallók mellett, már egyre több figyelmet fordítanak a cserépkályha hőtároló és hő leadó képességeire. Bár a cserépkályha és a kandalló is egy-egy meghatározott hangulatot kölcsönöz a lakásnak. A kályhás szakma is próbálja követni a divatot, és ez megmutatkozik, a kályha alapjául szolgáló kályhacsempe gyártásnál
Előnyei: gazdaságosabb üzemeltetésű (ugyanaz a hőmérséklet sokkal kevesebb fa felhasználásával érhető el, ami egy fűtési szezonban bizony nem kevés megtartott pénzt hagy a zsebünkben) A kályha készítéshez kisebb kémény is elegendő.
Hátrányai: a felfűtési idő hosszabb a kandallóénál. Nagy tömege miatt nem mindenhova építhető be.
Amiért a cserépkályhák gazdaságos üzemeltetésűek:
A cserépkályha nagy tömege és a füst elvezetésének módja miatt a meleget szivacsszerűen szívja magába. Amikor elérte a maximális hőtároló képességét, akkor kezdi magából kifelé sugározni a meleget. Folyamatos üzemnél naponta elég csak annyi fát eltüzelni benne, ami a nap során leadott hőmennyiséget a falazatban pótolja. Tehát a cserépkályha tulajdonképpen egy hőtároló éléskamra. Aki jó hatásfokú, hosszan tartó egyenletes fűtést szeretne, annak a cserépkályhát ajánlom. Akinél a fűtőteljesítmény másodlagos – és csak a kandalló formája és kinézete a fontos- annak a kandalló is jó választás lehet.
Nézzük az ellenfelek gyengéit:
A villany alapvetően a legdrágább fűtőanyag az összes közül. A gáz is egyre drágább, de amiért igazán drága, az rossz fűtőértéke. Már nem olyan az sem mint amilyen régen volt, csak az “órát” tekeri és mégsem fűt. Egy ismerősöm mesélte, hogy tíz évvel ezelőtt fele annyi km3-nyi gázzal kifűtötte a házát, mint manapság. Pedig gázszerelő és ugye így hivatalból is gázfűtést propagálná. Azonban most azon dolgozik, hogy utólag hogyan tudna kéményt építeni (sajnos annak idején csak egy kémény épült a gázfűtéshez a ház kivitelezésénél), amire cserépkályhát tudnánk rákötni. “Cirkó” fűtésnél a központi egységet is ki kell cserélni 15-20 év után, ami körülbelül az átépítés árával megegyezik. Mi van akkor, ha nincs áram, vagy ha megint elzárják a gázt. Nem megy a fűtés. Konvektorral és vaskályhával fűteni pedig azért drága, mert csak addig hasznosítja meleget, amíg ég a tűz. Itt a legnagyobb a hő-veszteség. “Mindenki a saját lovát dicséri” szokták mondani. A cserépkályhát nem kell dicsérni, önmagáért beszél. Vannak jó és rossz tulajdonságai, de előnyei manapság háttérbe szorítják a hiányosságaikat. Például: gazdag, tehetős emberek is veszik a fáradságot, és fát vágnak, tüzelnek és hamuznak. Egyszerűen kályhában fűtenek, hogy legyen alternatíva a gázfűtéssel szemben. Mondják nekem alkalomadtán,hogy velük ne “packázzon” az aktuális hatalom illetve, a gázszolgáltató, hogy az árát emelik a fűtésnek a minőségét meg másodlagosnak tekintik.
Mely építési fázisban kerüljön sor a cserépkályha és kandalló építésére?
A cserépkályha és a kandalló legideálisabb építési ideje a festés előtti időszak. Célszerű a cserépkályha vagy kandalló alatti padlórészt teljesen leburkolni a kályhaépítés előtt. Amennyiben laminált padló vagy parketta kerül a padlóra, ezek lerakását a kályha építése utánra érdemes hagyni. A munkaterületen a szobahőmérséklet (15°C – 20°C) biztosítja a beépített anyagok megfelelő kötését és száradását.
A cserépkályha kialakulása A napjainkban ismert látott cserépkályhák ősei a 12-13. században német és svájci fazekas mesteremberek kísérletezéseinek eredményeképpen alakult ki. A cserépkályha kezdetben a régi kemencékhez hasonlóan agyagból készült, a kemencék falára cseréptányérokat tapasztottak, ami jobban megtartotta a meleget, és ezzel növelték a helyiség fűtőteljesítményét. A kályhás mesterség hosszú időn át a fazekassághoz tartozott, amit az akkori kályhák formája is bizonyít. Sűrűn alkalmaztak edényformájú kályhaszemeket. A kályha megformázásának során négyzet vagy háromszög alakokat építettek,ennek köszönhetően építéskor kevesebb agyag felhasználásával egymás mellé tehették a szemeket. Így sokkal esztétikusabb, szebb és egységesebb felületet hozhattak létre.
Később, ezt a technikát tovább fejlesztve, úgy nevezett kályhaszemekből (ezek a mai kályhacsempék elődei voltak) építették fel a kályháikat. Magyarország a cserépkályha készítés legnépszerűbb hagyományait képviselte. Később ezt a politikai és társadalmi változások majdnem teljesen tönkretette, oly formán, hogy a cserépkályha készítés majdnem teljesen kihalt mesterség lett országunkban. A cserépkályha fűtésrendszer a hidegebb éghajlatokon hódított először, a ma ismert kutatások szerint Svájc, Németország. A 14.században bekövetkezett hőmérséklet csökkenés eredményeképp a cserépkályhával történő fűtési módszer még inkább népszerűbbé vált. A 15. század végére tulajdonképp kialakult egy földrajzilag behatárolható terület, ahol a cserépkályha fűtés szinte mindennapos volt.
Ez az övezet: Lengyelország, Csehország , Dél-Németország, Svájc, Ausztria és Magyarország.
A hőmérséklet csökkenésnek és népszerűségének köszönhetően, maga a cserépkályha építése is fejlődött. Ezeknek az újításoknak köszönhetően egyre inkább kezdték elnyerni a cserépkályhák a mai felhasználási formájukat. Ezeken az újításoknak a lényege, hogy a régi anyagokból tapasztott eljárás helyett, kerámia tárgyakat, anyagokat építettek be, hogy a még nagyobb felület még több hőt adjon át a helyiségnek. Népszerűsége következtében hihetetlenül gazdag forma- és színvilága alakult ki a cserépkályháknak, kályhacsempéknek és a kandallóknak.
Napjainkban újra reneszánszát éli ez az ősi mesterség, a hagyományos formák mellett egyre színesebb, díszesebb és profilosabb elképzeléseket valósítva meg.
A cserépkályha jó hatásfokú gazdaságos fűtés, ez tény ezzel vitatkozni nem érdemes. Igaz, hogy egy egész ház kifűtésére azonban nem alkalmas az adottságaiból és jellegéből fakadóan. Amit sokszor összehasonlítanak a “Cirkó” fűtéssel, pedig nem kéne. Az egy központi fűtő berendezés, amely a ház vagy lakás különböző pontjain elhelyezett radiátorokban áramló vizet fűti, amely kívánt hőfokot biztosít az adott háznak illetve a lakásnak. Ezért nem szabad összehasonlítani a cserépkályhával, amely egy vagy két helység kifűtésére alkalmas, annak viszont elsőrangú a többi egyedi fűtéssel szemben.
Miért előnyös cserépkályhával fűteni?
A vaskályhákkal és a kandallókkal szemben a cserépkályha hőleadó képessége lassabb és egyenletesebb. Sok házban páralecsapódás miatt a falak penészedésével küzdenek. A központi fűtéshez (radiátor) képest a cserépkályha nagyobb levegőkeringetést végez, így olyan mintha többet lenne szellőztetve a lakásba. Tehát a levegő szárazabb lesz és csökken a páralecsapódás, ami a penészesedés kialakulásának egyik fő oka.
Egyedi hagyományos cserépkályha GALÉRIA ITT.
Egyedi iparművész cserépkályha GALÉRIA ITT.
Amennyiben kérdése van, vagy ajánlatot szeretne kérni az ország egész területéről, de főleg Pest megyéből és Budapestről; az alábbi űrlapon keresztül tud kapcsolatba lépni velem: